Próza :: Vers :: Dráma :: Tévé :: Reklám :: Dr. Kovács :: Téridõkapu :: Kritika :: Képek :: Linkek
Mail me


Dr. Kovács István:

A vidéki fiatalok Budapesten
(részletek a regénybõl)

A budapesti csata (részletek)

1. vagy ugyanazon év:
december 1.: Pálinkapuncsval Josef K. kerül hatalomra a Szigeteken, és még aznap I. K. néven biztonságpolitikai fõelõadóvá koronáztatja magát,| hadd látom, úgymond, mennyit ér a velszi tartomány.| (Uralkodását gyakran nevezik K.-korszaknak Éva Kék korszak c. albuma után, mely ekkoriban megint népszerû.) A pálinka ára a szigeteken hatóságivá válik, és persze be is fagyasszák.
december 1–24.: A Dunai Közbülsõ Szigetek egyesített haderõi karácsonyig támadván a Rászari téri kaput és kódját fejtvén annak, 24-én de. fegyverszünett kötnek Pesttel. A budaik eközben nevetõ harmadikk. Zsebkendõjébe köpköd, les.
december 27., 0:00 (h:min!): Lejár a fegyverszünet, de minden vezér részeg, a két ünnep közé idõzített meglepetésszerû, tornáda erejû támadás mindkét részrõl késik.
december 28., 10:24: A Szigeteken elfogy a pálinka.
december 28., 10:32: Kezdõdik az elsõ pálinkaháború. A szigeteki katonák úgy Pesten, mint Budán élelmiszerboltok kirakatit zúzzák be, autókot nyútnak meg, de ezek csak mellékes és figyelemelterelõ szömpontok. Valójába – amennyire csak részegségüktõl tel – az új sz.-i úr, K. által kidolgozott dûlöngõ tervet próbálják végrahajtani, a zúzás csak tanerõ. Álca, hogy.
A meglepetésszerû hadmûvelet során bevetik az újra felfedezett légierõt, fekete máglyát és a rágógumit is, mely utóbbiak kartácstûzként zúdulva az ártatlan polgári lakosságra és a bûnös, két- vagy többarcú költifjoncokra óriási pusztítást végeznek. A bevetés után órákkal a kétoldali utcákon még mindég láthatni hosszú, fényes, Gliss-kúrvázott hajukból az Orbit- és Donald-darabokat sírva hejába szedegetõ leányokat és egy pár asszonyokat, kik közûl többen válnak gyilkosok ön, mert hát a moderna tudomány nem bír a bubblegum ellenszeréül semmit kitalálni, és ezért azok egyetlen ellenszerve az esences olla, mit pedig gyalázat nélkül nem minden nõ bír ki elviselni.
A du. 4 körûl befejezõdõ háborúnak, melyet ezért hatórás háborúnak is hívnak, szigetei szempontbõl nagy nyereségû a befejezése, ezért e háborút hívják még dicsõséges hatórás háborúnak is vagy egyszerûen csak így: a Szigetek dicsõséges hatszor hatvan perce. (Pedig hát nem is tudható pontosan mikor fejezõdött be. Lehet, hogy hûvebb lenne, vagy legalább annak tûnne, ha hatszor ötvenkilenc vagy hatvenegy.)
december 31.: Szilveszter. Buli napokon át.


2. vagy következõ év:
január–február: Itt a nyár.
március: Már nyílnak a hídon a kerti virágok.
április 1.: I. K. kiterjeszti a árbefagyasztást az összes égetett szeszes italra, mert megkóstolja a 80%-os Stroh rumt. Általános mozsítás kezdõdik a kétparti területeken, mert úgy a budai nímetk, mint Zavi 0001 – ki azóta Biberach tanácsára meg egy nullát tett nevébe – sejti, hogy ennek megint konkrét, korrekt háború lesz a vége.
április 2.: Mindhárom részben bejelentik, hogy a tegnapi intézkedések csak viccek voltak, aztán este bejelentik, hogy ez csak csel volt, és teljesen élesek a tegnapi ukezek.
április 3.: A budai nímetk megalapítja a Stroh Rumot Figyelõ Társaságot (röviden: Gestapót), melynek feladata begyûjteni a közületekben és a lakosságnál található Stroh rumt – az alacsonyabb alkholszázalékút is –, és a Bem rkp.-on különleges karanténban vigyázni rá. Rendelet születik, hogy calálnek caláláal col, aki be nem szolgáltatja Stroh rumát.
április 4.: A felszabadulás napja (állítólag).
április 7.: Zavi 0001 törvényt ad ki az égetett szeszes italok azonnali elfogyasztásáról.
április 8–30.: A pesti kóma dicstlen fényei három hétnél is tovább. Pest lakossága megötölõd. Számtalan hányás, hasmenés, de és leginkább alkoholmérgezéses tünet tüzedeli az országrészt. Vidékrõl is hozzák a jó bácsi cukorcefrét. Kiskúnhalomon lázadás tör ki az általános olcsóalkohol-hiány miatt, a Helyi Alkoholisták Nevesült Egyesülete a Kossuth úti óvoda elõtt rabdalíroz.
május 1.: A munka ünnepe.
május 4.: Zavi 0001 magához tér az agyhalálból. Nem mintha, hanem közben ki is cserélték. Fejfájásra panaszkod és ásítoz. Akkor mégse.
május 12., 12:00: A második pálinkaháború kezdete. Gázmaszkot viselõ, hátukon óriási marmonkannákat cipelõ sereg lepi el a budai partot. Helikopteros támogatásuk lisztet szúr az ellenálló nímetre, majd mikor ez kevésnek bizonyul, bevetik a szigeteki dzsidafegyvert, a lúdtollt, melyet más néven V3-asnak is neveznek a vadlibák szárnyalási formájáról. 17 óráig egyenlõtlen, de kiegyensúlyozott küzdelem zajlik vállnak vállt vetve, amikor I. K. központi parancsára minden katona hímvesszejét elõvéve kezd hugyozni a gestapós védõerõre (Wehrmacht néven is ismert). A nímet orrvesztve menek, a szigetesek pedig már az Esti mese macija elõtt elvive fogyasszák a Stroht.
Hugyos Marci de Hevest, az akcija irányítóját I. K. kitünteti az Alkoholisták Hõse címmel, és koccintonak a zsákmánnyal. A nép dicséri a bölcs elõrelátást, és hogy nem kellett a felevelek lehullásáig várnia.
május 13–17.: Budai Fertõtlenítõnapok – nemzetközi fesztivál. 16-án kifogy a hypó az üzeletekbõl.
május 17.: Titkos tárgyalások kezdõdnek a Dunán általi hypószállításról Buda és Pest között, a jégen.
május 18.: Ünnepélyes keretek közt írják alá a Lánchídon a Buda és Pest közötti Hypóért gyógyszert elnevezésû árucsere-egyezményt, melynek kereteit a hülye is ki bírja találni ezután| tán. Az úri közönség táncol, a polgári gyógyul.
június 21.: Zavi 0001 születésnapját tûzijátékkal ünnepeli a pesti oldal, ennek fénypászmaként zölddel, sárgával és kékkel írják fel az égre, hogy 22, de ez csak a Biberach által kitalált örv, mely alatt desszantos csapatok lepik el a biztonságpolitikai fõelõadói palota környékét a Margit-szigeten. Közben az egész P. V. F. I. K. E. a Parlamentban gyülekez, és szaftosabbnál szaftosabb leveleket írnak.
június 22., 4:32: A desszantos egység beveszi a palotát, elfogják és rabul ejtik I. K.-t. Rádiójelzésükre gulyáságyúk tömkelege zúdítja a Szigetekre a leveleket, miközben pesti helyi önkéntes ifjak futnak át az összekötõ hidakon.
június 23., 11:00: A kissé még álmos Zavi megtekinti a biztonságpolitikai fõelõadói palota romjai alatt megtalált zugraktárat és pálinkafõzdét. Ugyanitt találják a teljesen összehányt és ezért hasznavehetetlen téridõ-kapvát is, befellegezve minden pesti reménynek. 13:00: Népünnepély keretében csatolja Pesthez a Szigeteket, Biberachnak meg a kezébe nyom egy ötszázast – A többi a magáé! – felsugdalódzással. 20 órától hajnalig: Dínom-dánom a pesti korzón és a Margit-szigeten. A zenélõ kút zenél. Öt halott, harminchárom sebesült.
június 24., éjjel: Szentivánéj.
június 30–31.: I. K. monstre háborús bûnösi tárgyalása, az úri közönség táncol Budán (budai bulcsú a kerete ennek). Kiderûl Biberach és I. K. összejátszása: az I. K. által titkában beültetett vezérlõchip miatt vágtatott elõre tavaly novembrárius HH lovával. Óriási a felháborodás.
június 33.: XA20 WH felháborodó hangulatú írása, melyben vérért vért követel a gaz gonosznak. Titikos szervezkedés kezdetei és nyomdokai Erzsébetvárosban.
július 20.: I. K.-t kényszer-elvonókúrára beutalják Nagyfára.
brumaire 8.: Állítólag a csalódott és bosszaszomj XA20 vezetésével – ezt azonban elbeszélõ sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudom (Vajon ilyenkor, mikor ezt írják az újságba bele, akkor aki sem ezt, sem azt nem tudta, az mit mondott valójába? Télleg ezt? Azt mondta: „Sajnálom, hölgyem / uram, de ezt az információt sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudom”? Vagy csak: „Tudja, se me, se cá – most lusta vagyok kimondani”?) – robban ki általános felkelés a 7. és a 8. kerûletben. Estére Erzsébet- és Józsefváros blokád alá kerûl. Mozgolódás Ferencvárosban is.
brumaire 12.: XA híres áprilisi tézisai. „Az alja népség még nem, a vérén élõk már nem képesek a hatalom megszerzésére. Átmeneti bíraságot javasolok a Pest–Szigetek közösség élére. Unió.”
brumaire 30–október 6.: XA Finnországban bújdokol, miközben a kopáncsok falvban szüleit és a D.-1 családot zaklatják, lesöprik a padlást.
brumaire 31.: Kikiáltják az Erzsi–Józsi–Feri-féle Egyesült Non-Stop Királyságot (EJF – Teri nem csatlakolt, pedig akkor lehetne TEJF), melynek élére Kovácsné Bözsike (nem azonos eszí konglomerátumkám egyik rokonával sem!!!) éjjel-nappali bolttulajdonos kerûl. Ferencváros csatlatával a blokád értelme megszûnik (l. úgy mint kijárat a Dunára), határátkelõhelyek nyílnak inkább a Kiskörúton, a Fõvám térnél, a Kálvin térnél és a Deákon.
október 7.: XA hazatér, és a Pesti Egyes Adón bejelenti, hogy visszavonul a politikától. Könnycsepp nem sok, annyi sem morzsoltatik. Szomszédok egymástól kérdik: „Ki ez? Ki vonul vissza? Honnan? Hová?”
október 19.: Zavi 0001 meghirdeti a megbékélési politikát, és látványosan – a kemerák keresztöltében – kezet fog több bolttulajdonossal. (Mondani sem kell tá: ez is Biberach mûve.)
október 21.: Újra jár a 2-es villamos! Népünnepály a Közvágóhídnál. Aláírják a Pest–3 + Szigetek — EJF keretegyezményt.
október 23.: Nagyjában helyre van állva Pest és a Szigetek közlekedje. Busz jár a Borárosról Csepelre. A polgárok már személyi igazolványuk felmutatásával átmehetnek a másik ország(rész)ba! Dicsõítõ oratórium komponálásába kezd, és ezt nyilvánvalón meghirdeti Tetkós János de Muzik kínnyugdéjas.
október 26. (régi i. sz. november 7.): A nagy októberi szocialista forradalom évfordulója. Az ünnep alkalmából Zavi kitüntetéseket nyújt át a Parlamentban és a Várasházon. Az úrias, lenézõ típusú gondolkodásmód sikeres újrabevezetése és a hozzávaló szótár megalkotása és revideálása elimeréseként a fõbíra a Munka Érdemrend Vörös Zászlaját a Csillaggal, a Címerrel és a Feszülettelt adzs’ándékozza a volt miniszterelnököknek. EJF-ben Bözsi néni vörös szalagot köt az óvodások hajába, akik kis versikékkel, aranyos puncijuk mutogatásával viszonozzák azt. A budai nímetség hálaadó istentisztelett tart a vári Matthias-Kirchében. Dicsérik Karl Marx sok ötletet adó tevékenységét, majd a Goethesstraßei iskolások Adam Smith, Keynes, Biberach és Kopácsy Sándor mûveibõl olvasnak fel a lutheránta gyulekezta elótt, az úri közönség táncol.
november 10.: Hosszas titoktalan tárgyalások után helyreáll a Buda és Pest–3 + Szigetek közti közlekedés, határátkelõk nyílnak az összes hídon, kivéve: Északi összekötõ vasúti híd gyalogos része, ahol tehát nem.
november 123.: Csatlakozik a társuláshoz EJF is, és ezzel megalakul a Budapesti Közlekedési Unió (= BKV + MÁV-i környéki járatok + vOLÁNbUSZos környéki járatok).
december 11–13.: A BKV-ellenõrök sztrájkja, akiknek kifogásuk van a MÁV-kalauzok ellen. Színleg megegyeznek, de folyik a forradalmi szervezkedés.
január–feburár: Ittanyár. Bár több alapsejket is lelepleznek, tovább irányul az aknamunka. Belekapcsolódik az utóbbi idõben bántóan mellemzett (persze Biberach miatt) P. V. I. F. K. E. is, amely pedig hatalmas erõ, ki nélkül ki mi lenne? XA nem vállalja a fõaknász szerepét, sõt elutasítja a szervezkedést, passzív rexisztenciára utasítva a dolgozó népet és a nyugdíjasokat. „A gyerekek viszont tanúllyanak – mondja stílusosan a használaton kívüli 4. metró alagtúrjában, hol egy kicsit sijet beléje, megrendezett összejövetelen, hová ott van apraja-nagyja –, mert õk a jövõ zálóga. I. I?”
március 14.: Hajóval érkezik Pestre Petõfi Sándor,| gatyába táncol.| Elkendõzve hozza a hírt a bécsi forradalomról:


Forr a dalom, elvtárs,
gatyába rázz.
Itten, hol lakol, magyar,
nem is lehet más.
Ütõsebb a sörnél a bor,
jobban mámorít en gor,
és mi mégis sörtöt iszvunk?
Ide veled régi bornyunk!,


mégis kitudódik, tudnillik a rosszul lefedett kosárbul kidugja a fejét a rosszcsont.
március 15.: Egész nap sikertelen kísérlet valamiféle tüntetés összehozására. Petõfi sír, XA pedig azt üzeni: „Én megmondtam! Nem vagyunk már a kezépkorban, hogy csak úgy az uccán dõllyenek el a dolgok!”
március 21.: A Tanácsköztársaság alkalmából tartott üzemi munkásgyûlésen a BKV Szépilona Kocsiszínében kitör a spontán elégedetlenkedés. Ellenõrt karba öltve vonul az utcára, kifogásolva a csúnya locsiszínt, mely megmételyezi a véret. Más embertiprók is csalatkoznak a menetben – azt hiszik ölni mennek –, aztán pedig az orvostanhallgatók, a mérnökök, meg csupa ilyen vérszívó.
12:30: A tömeg a Várasház utcába ér, már több tízesre duzzad, többeknek vörös a nyaka, másaknak az orra, és ordítják: „Nem akarunk dolgozni! Nem akarunk dolgozni! Ingyen kenyeret, piát! Nõt ide! Szociális kurvákot! Szociális kurvákot!”
Szemben jön velük a Nõkegyelet, õk meg a saját nótájukot fújják: „Dögöljön meg mindenki! Dögöljön meg mindenki! Utálok én mindenkit! Folyjon a vér gyorsabban! Kifelé a szerevezetbõl! Nem akarok élõt látni! Minden élõ pusztuljon, semmit vissza nem adok! Le a népnyúzó allegorézissel!”
Zavi azonban nagyon betépett de., és most édesdede alszik, hábrgni nem lehet, Biberach intéz.
12:41: Az egyesült proletárok kint vérben forognak, és a Várasháza ajtját bútörik, csak úgy freccsen. A koitáló egyedek hangasan döbrögik a lépcsejt,
de most már késõ,
most látom,
milyen óriás õ:
nem hallottátok Dózsa Görgy hírét?
– Nem, nem ki é?
– A gyeví bírou, alighnem.
Szellemét a tûz nem égeté meg,
de titeket máglyára halunk meg!
Menekül a siserehad a kocsiszínbõl, Zavi azonban az utolsó patkány a hajón, és nyugodtan aluszik. Megáll szobája sarkajtján a derékhad, s látván az elõkelõ aluvást torpán meg. Ez úr aztán – gondlja mind, de egy fickaj elõre ugrván – „Levtársak, elõre!” – roh[r]nvást [gondolható] az udvarra, ki megint az uccára, által a tereken, hidekon, réteken, kocsikon, ki merre hány méter,


az ucca,
a város,
a keselyh,
a káros,
nagyapó bottal,
vékonyka puccal,
három kendõ babbal,
korlátlan szám hajjal,
bugyik, gyatyák,
mind-mind szerteszéjjel,
felkapja õket a szél,
mint rossz hírt a nép szája,
de most a szájak is
mind tele vannak,
a kebelek is egyre gyorsabban duzzadnak,
hogy végre valaki kimondja
azt a szót,
a szót, mely embereket választ széjjel,
a szót, mely boldoggá tesz,
mely végképp megaszt,
de nem is szót, szavt,
mit szavt: szaft,
hogy kimondjaki
azt a szaft, a szaft,
mellyel a perkelt se jó,
a szaft, miben hinni hogy lehet,
hogy: Unja,
vagyis nem azt, hanem
hogy: Unija,
Unija, Unija, Unija,
legyen Unija már,
legyen bekecske már,
aki ivott, igyon,
aki evett, ne egyen,
szájra szaft szahálljon
egyenenepepesen,
bort, búzát, szaftavat,
legyen unijában!


Torma, Fecsi, Kata, Klára, valahány név a naptárba, mind szaggassa lefele ruháját, és követeli a béranyáját.
Kitör az Unija.| Egyesül Dél-Pest és Buda,| a végek,| a Szigetek,| s végül Maradék-Pest sem marad ki a számításból, már csak a neve miatt sem. Dicsérik nagy eszét kinek, csak Zavi aludja végig az egészt.
15:20: Zavi ébredezni kezd.
– Mennyi az idõ? Jaj, már ennyi? Lekésem a Sliderst, siessünk, gyorsan siessenek,| szegény édesanyám beteg.
Szó nem felel,| se benn, se künn nem hallatik.| De bah, mi e?| Morog a feld?| Ja, nem, csak nagyon betéptem.
A nép a hidakon ünneplik,| Zavi ugy’ errõl lemaradik,| de hát nem is érdekeli| egyáltalánt.
március 22.: Kikiáltják a Magyar Egyesült Uniját, elnök-vezérigazgatója pedig – ki más lenne? – a gaz Biberach. Zavit a fõbírai trónról könnyû lefordítani, nem háborg, csak betépik, a budai nímetk pedig fut, menekül, a gyáva. Kovácsné Bözsi néni visszatér a satrapához, így rendezõd el minden.
XA erre azt mondja:
Kezdõdik a móka mára,
tárul Bibi mókatára.
Ezzel véget ér az unijális, a márciuniális, a forradalom és az XA-fókusztalan ismertetés is.
[…]