1.
vagy ugyanazon év:
december 1.: Pálinkapuncsval Josef K. kerül hatalomra
a Szigeteken, és még aznap I. K. néven
biztonságpolitikai fõelõadóvá
koronáztatja magát,| hadd látom, úgymond,
mennyit ér a velszi tartomány.| (Uralkodását
gyakran nevezik K.-korszaknak Éva Kék korszak
c. albuma után, mely ekkoriban megint népszerû.)
A pálinka ára a szigeteken hatóságivá
válik, és persze be is fagyasszák.
december 1–24.: A Dunai Közbülsõ Szigetek
egyesített haderõi karácsonyig támadván
a Rászari téri kaput és kódját
fejtvén annak, 24-én de. fegyverszünett kötnek
Pesttel. A budaik eközben nevetõ harmadikk. Zsebkendõjébe
köpköd, les.
december 27., 0:00 (h:min!): Lejár a fegyverszünet,
de minden vezér részeg, a két ünnep
közé idõzített meglepetésszerû,
tornáda erejû támadás mindkét
részrõl késik.
december 28., 10:24: A Szigeteken elfogy a pálinka.
december 28., 10:32: Kezdõdik az elsõ pálinkaháború.
A szigeteki katonák úgy Pesten, mint Budán
élelmiszerboltok kirakatit zúzzák be, autókot
nyútnak meg, de ezek csak mellékes és figyelemelterelõ
szömpontok. Valójába – amennyire csak
részegségüktõl tel – az új
sz.-i úr, K. által kidolgozott dûlöngõ
tervet próbálják végrahajtani, a
zúzás csak tanerõ. Álca, hogy.
A meglepetésszerû hadmûvelet során
bevetik az újra felfedezett légierõt, fekete
máglyát és a rágógumit is,
mely utóbbiak kartácstûzként zúdulva
az ártatlan polgári lakosságra és
a bûnös, két- vagy többarcú költifjoncokra
óriási pusztítást végeznek.
A bevetés után órákkal a kétoldali
utcákon még mindég láthatni hosszú,
fényes, Gliss-kúrvázott hajukból
az Orbit- és Donald-darabokat sírva hejába
szedegetõ leányokat és egy pár asszonyokat,
kik közûl többen válnak gyilkosok ön,
mert hát a moderna tudomány nem bír a bubblegum
ellenszeréül semmit kitalálni, és
ezért azok egyetlen ellenszerve az esences olla, mit
pedig gyalázat nélkül nem minden nõ
bír ki elviselni.
A du. 4 körûl befejezõdõ háborúnak,
melyet ezért hatórás háborúnak
is hívnak, szigetei szempontbõl nagy nyereségû
a befejezése, ezért e háborút hívják
még dicsõséges hatórás háborúnak
is vagy egyszerûen csak így: a Szigetek dicsõséges
hatszor hatvan perce. (Pedig hát nem is tudható
pontosan mikor fejezõdött be. Lehet, hogy hûvebb
lenne, vagy legalább annak tûnne, ha hatszor ötvenkilenc
vagy hatvenegy.)
december 31.: Szilveszter. Buli napokon át.
2. vagy következõ év:
január–február: Itt a nyár.
március: Már nyílnak a hídon a kerti
virágok.
április 1.: I. K. kiterjeszti a árbefagyasztást
az összes égetett szeszes italra, mert megkóstolja
a 80%-os Stroh rumt. Általános mozsítás
kezdõdik a kétparti területeken, mert úgy
a budai nímetk, mint Zavi 0001 – ki azóta
Biberach tanácsára meg egy nullát tett
nevébe – sejti, hogy ennek megint konkrét,
korrekt háború lesz a vége.
április 2.: Mindhárom részben bejelentik,
hogy a tegnapi intézkedések csak viccek voltak,
aztán este bejelentik, hogy ez csak csel volt, és
teljesen élesek a tegnapi ukezek.
április 3.: A budai nímetk megalapítja
a Stroh Rumot Figyelõ Társaságot (röviden:
Gestapót), melynek feladata begyûjteni a közületekben
és a lakosságnál található
Stroh rumt – az alacsonyabb alkholszázalékút
is –, és a Bem rkp.-on különleges karanténban
vigyázni rá. Rendelet születik, hogy calálnek
caláláal col, aki be nem szolgáltatja Stroh
rumát.
április 4.: A felszabadulás napja (állítólag).
április 7.: Zavi 0001 törvényt ad ki az égetett
szeszes italok azonnali elfogyasztásáról.
április 8–30.: A pesti kóma dicstlen fényei
három hétnél is tovább. Pest lakossága
megötölõd. Számtalan hányás,
hasmenés, de és leginkább alkoholmérgezéses
tünet tüzedeli az országrészt. Vidékrõl
is hozzák a jó bácsi cukorcefrét.
Kiskúnhalomon lázadás tör ki az általános
olcsóalkohol-hiány miatt, a Helyi Alkoholisták
Nevesült Egyesülete a Kossuth úti óvoda
elõtt rabdalíroz.
május 1.: A munka ünnepe.
május 4.: Zavi 0001 magához tér az agyhalálból.
Nem mintha, hanem közben ki is cserélték.
Fejfájásra panaszkod és ásítoz.
Akkor mégse.
május 12., 12:00: A második pálinkaháború
kezdete. Gázmaszkot viselõ, hátukon óriási
marmonkannákat cipelõ sereg lepi el a budai partot.
Helikopteros támogatásuk lisztet szúr az
ellenálló nímetre, majd mikor ez kevésnek
bizonyul, bevetik a szigeteki dzsidafegyvert, a lúdtollt,
melyet más néven V3-asnak is neveznek a vadlibák
szárnyalási formájáról. 17
óráig egyenlõtlen, de kiegyensúlyozott
küzdelem zajlik vállnak vállt vetve, amikor
I. K. központi parancsára minden katona hímvesszejét
elõvéve kezd hugyozni a gestapós védõerõre
(Wehrmacht néven is ismert). A nímet orrvesztve
menek, a szigetesek pedig már az Esti mese macija elõtt
elvive fogyasszák a Stroht.
Hugyos Marci de Hevest, az akcija irányítóját
I. K. kitünteti az Alkoholisták Hõse címmel,
és koccintonak a zsákmánnyal. A nép
dicséri a bölcs elõrelátást,
és hogy nem kellett a felevelek lehullásáig
várnia.
május 13–17.: Budai Fertõtlenítõnapok
– nemzetközi fesztivál. 16-án kifogy
a hypó az üzeletekbõl.
május 17.: Titkos tárgyalások kezdõdnek
a Dunán általi hypószállításról
Buda és Pest között, a jégen.
május 18.: Ünnepélyes keretek közt írják
alá a Lánchídon a Buda és Pest közötti
Hypóért gyógyszert elnevezésû
árucsere-egyezményt, melynek kereteit a hülye
is ki bírja találni ezután| tán.
Az úri közönség táncol, a polgári
gyógyul.
június 21.: Zavi 0001 születésnapját
tûzijátékkal ünnepeli a pesti oldal,
ennek fénypászmaként zölddel, sárgával
és kékkel írják fel az égre,
hogy 22, de ez csak a Biberach által kitalált
örv, mely alatt desszantos csapatok lepik el a biztonságpolitikai
fõelõadói palota környékét
a Margit-szigeten. Közben az egész P. V. F. I. K.
E. a Parlamentban gyülekez, és szaftosabbnál
szaftosabb leveleket írnak.
június 22., 4:32: A desszantos egység beveszi
a palotát, elfogják és rabul ejtik I. K.-t.
Rádiójelzésükre gulyáságyúk
tömkelege zúdítja a Szigetekre a leveleket,
miközben pesti helyi önkéntes ifjak futnak
át az összekötõ hidakon.
június 23., 11:00: A kissé még álmos
Zavi megtekinti a biztonságpolitikai fõelõadói
palota romjai alatt megtalált zugraktárat és
pálinkafõzdét. Ugyanitt találják
a teljesen összehányt és ezért hasznavehetetlen
téridõ-kapvát is, befellegezve minden pesti
reménynek. 13:00: Népünnepély keretében
csatolja Pesthez a Szigeteket, Biberachnak meg a kezébe
nyom egy ötszázast – A többi a magáé!
– felsugdalódzással. 20 órától
hajnalig: Dínom-dánom a pesti korzón és
a Margit-szigeten. A zenélõ kút zenél.
Öt halott, harminchárom sebesült.
június 24., éjjel: Szentivánéj.
június 30–31.: I. K. monstre háborús
bûnösi tárgyalása, az úri közönség
táncol Budán (budai bulcsú a kerete ennek).
Kiderûl Biberach és I. K. összejátszása:
az I. K. által titkában beültetett vezérlõchip
miatt vágtatott elõre tavaly novembrárius
HH lovával. Óriási a felháborodás.
június 33.: XA20 WH felháborodó hangulatú
írása, melyben vérért vért
követel a gaz gonosznak. Titikos szervezkedés kezdetei
és nyomdokai Erzsébetvárosban.
július 20.: I. K.-t kényszer-elvonókúrára
beutalják Nagyfára.
brumaire 8.: Állítólag a csalódott
és bosszaszomj XA20 vezetésével –
ezt azonban elbeszélõ sem megerõsíteni,
sem cáfolni nem tudom (Vajon ilyenkor, mikor ezt írják
az újságba bele, akkor aki sem ezt, sem azt nem
tudta, az mit mondott valójába? Télleg
ezt? Azt mondta: „Sajnálom, hölgyem / uram,
de ezt az információt sem megerõsíteni,
sem cáfolni nem tudom”? Vagy csak: „Tudja,
se me, se cá – most lusta vagyok kimondani”?)
– robban ki általános felkelés a
7. és a 8. kerûletben. Estére Erzsébet-
és Józsefváros blokád alá
kerûl. Mozgolódás Ferencvárosban
is.
brumaire 12.: XA híres áprilisi tézisai.
„Az alja népség még nem, a vérén
élõk már nem képesek a hatalom megszerzésére.
Átmeneti bíraságot javasolok a Pest–Szigetek
közösség élére. Unió.”
brumaire 30–október 6.: XA Finnországban
bújdokol, miközben a kopáncsok falvban szüleit
és a D.-1 családot zaklatják, lesöprik
a padlást.
brumaire 31.: Kikiáltják az Erzsi–Józsi–Feri-féle
Egyesült Non-Stop Királyságot (EJF –
Teri nem csatlakolt, pedig akkor lehetne TEJF), melynek élére
Kovácsné Bözsike (nem azonos eszí
konglomerátumkám egyik rokonával sem!!!)
éjjel-nappali bolttulajdonos kerûl. Ferencváros
csatlatával a blokád értelme megszûnik
(l. úgy mint kijárat a Dunára), határátkelõhelyek
nyílnak inkább a Kiskörúton, a Fõvám
térnél, a Kálvin térnél és
a Deákon.
október 7.: XA hazatér, és a Pesti Egyes
Adón bejelenti, hogy visszavonul a politikától.
Könnycsepp nem sok, annyi sem morzsoltatik. Szomszédok
egymástól kérdik: „Ki ez? Ki vonul
vissza? Honnan? Hová?”
október 19.: Zavi 0001 meghirdeti a megbékélési
politikát, és látványosan –
a kemerák keresztöltében – kezet fog
több bolttulajdonossal. (Mondani sem kell tá: ez
is Biberach mûve.)
október 21.: Újra jár a 2-es villamos!
Népünnepály a Közvágóhídnál.
Aláírják a Pest–3 + Szigetek —
EJF keretegyezményt.
október 23.: Nagyjában helyre van állva
Pest és a Szigetek közlekedje. Busz jár a
Borárosról Csepelre. A polgárok már
személyi igazolványuk felmutatásával
átmehetnek a másik ország(rész)ba!
Dicsõítõ oratórium komponálásába
kezd, és ezt nyilvánvalón meghirdeti Tetkós
János de Muzik kínnyugdéjas.
október 26. (régi i. sz. november 7.): A nagy
októberi szocialista forradalom évfordulója.
Az ünnep alkalmából Zavi kitüntetéseket
nyújt át a Parlamentban és a Várasházon.
Az úrias, lenézõ típusú gondolkodásmód
sikeres újrabevezetése és a hozzávaló
szótár megalkotása és revideálása
elimeréseként a fõbíra a Munka Érdemrend
Vörös Zászlaját a Csillaggal, a Címerrel
és a Feszülettelt adzs’ándékozza
a volt miniszterelnököknek. EJF-ben Bözsi néni
vörös szalagot köt az óvodások
hajába, akik kis versikékkel, aranyos puncijuk
mutogatásával viszonozzák azt. A budai
nímetség hálaadó istentisztelett
tart a vári Matthias-Kirchében. Dicsérik
Karl Marx sok ötletet adó tevékenységét,
majd a Goethesstraßei iskolások Adam Smith, Keynes,
Biberach és Kopácsy Sándor mûveibõl
olvasnak fel a lutheránta gyulekezta elótt, az
úri közönség táncol.
november 10.: Hosszas titoktalan tárgyalások után
helyreáll a Buda és Pest–3 + Szigetek közti
közlekedés, határátkelõk nyílnak
az összes hídon, kivéve: Északi összekötõ
vasúti híd gyalogos része, ahol tehát
nem.
november 123.: Csatlakozik a társuláshoz EJF is,
és ezzel megalakul a Budapesti Közlekedési
Unió (= BKV + MÁV-i környéki járatok
+ vOLÁNbUSZos környéki járatok).
december 11–13.: A BKV-ellenõrök sztrájkja,
akiknek kifogásuk van a MÁV-kalauzok ellen. Színleg
megegyeznek, de folyik a forradalmi szervezkedés.
január–feburár: Ittanyár. Bár
több alapsejket is lelepleznek, tovább irányul
az aknamunka. Belekapcsolódik az utóbbi idõben
bántóan mellemzett (persze Biberach miatt) P.
V. I. F. K. E. is, amely pedig hatalmas erõ, ki nélkül
ki mi lenne? XA nem vállalja a fõaknász
szerepét, sõt elutasítja a szervezkedést,
passzív rexisztenciára utasítva a dolgozó
népet és a nyugdíjasokat. „A gyerekek
viszont tanúllyanak – mondja stílusosan
a használaton kívüli 4. metró alagtúrjában,
hol egy kicsit sijet beléje, megrendezett összejövetelen,
hová ott van apraja-nagyja –, mert õk a
jövõ zálóga. I. I?”
március 14.: Hajóval érkezik Pestre Petõfi
Sándor,| gatyába táncol.| Elkendõzve
hozza a hírt a bécsi forradalomról:
Forr a dalom, elvtárs,
gatyába rázz.
Itten, hol lakol, magyar,
nem is lehet más.
Ütõsebb a sörnél a bor,
jobban mámorít en gor,
és mi mégis sörtöt iszvunk?
Ide veled régi bornyunk!,
mégis kitudódik, tudnillik a rosszul lefedett
kosárbul kidugja a fejét a rosszcsont.
március 15.: Egész nap sikertelen kísérlet
valamiféle tüntetés összehozására.
Petõfi sír, XA pedig azt üzeni: „Én
megmondtam! Nem vagyunk már a kezépkorban, hogy
csak úgy az uccán dõllyenek el a dolgok!”
március 21.: A Tanácsköztársaság
alkalmából tartott üzemi munkásgyûlésen
a BKV Szépilona Kocsiszínében kitör
a spontán elégedetlenkedés. Ellenõrt
karba öltve vonul az utcára, kifogásolva
a csúnya locsiszínt, mely megmételyezi
a véret. Más embertiprók is csalatkoznak
a menetben – azt hiszik ölni mennek –, aztán
pedig az orvostanhallgatók, a mérnökök,
meg csupa ilyen vérszívó.
12:30: A tömeg a Várasház utcába ér,
már több tízesre duzzad, többeknek vörös
a nyaka, másaknak az orra, és ordítják:
„Nem akarunk dolgozni! Nem akarunk dolgozni! Ingyen kenyeret,
piát! Nõt ide! Szociális kurvákot!
Szociális kurvákot!”
Szemben jön velük a Nõkegyelet, õk meg
a saját nótájukot fújják:
„Dögöljön meg mindenki! Dögöljön
meg mindenki! Utálok én mindenkit! Folyjon a vér
gyorsabban! Kifelé a szerevezetbõl! Nem akarok
élõt látni! Minden élõ pusztuljon,
semmit vissza nem adok! Le a népnyúzó allegorézissel!”
Zavi azonban nagyon betépett de., és most édesdede
alszik, hábrgni nem lehet, Biberach intéz.
12:41: Az egyesült proletárok kint vérben
forognak, és a Várasháza ajtját
bútörik, csak úgy freccsen. A koitáló
egyedek hangasan döbrögik a lépcsejt,
de most már késõ,
most látom,
milyen óriás õ:
nem hallottátok Dózsa Görgy hírét?
– Nem, nem ki é?
– A gyeví bírou, alighnem.
Szellemét a tûz nem égeté meg,
de titeket máglyára halunk meg!
Menekül a siserehad a kocsiszínbõl, Zavi
azonban az utolsó patkány a hajón, és
nyugodtan aluszik. Megáll szobája sarkajtján
a derékhad, s látván az elõkelõ
aluvást torpán meg. Ez úr aztán
– gondlja mind, de egy fickaj elõre ugrván
– „Levtársak, elõre!” –
roh[r]nvást [gondolható] az udvarra, ki megint
az uccára, által a tereken, hidekon, réteken,
kocsikon, ki merre hány méter,
az ucca,
a város,
a keselyh,
a káros,
nagyapó bottal,
vékonyka puccal,
három kendõ babbal,
korlátlan szám hajjal,
bugyik, gyatyák,
mind-mind szerteszéjjel,
felkapja õket a szél,
mint rossz hírt a nép szája,
de most a szájak is
mind tele vannak,
a kebelek is egyre gyorsabban duzzadnak,
hogy végre valaki kimondja
azt a szót,
a szót, mely embereket választ széjjel,
a szót, mely boldoggá tesz,
mely végképp megaszt,
de nem is szót, szavt,
mit szavt: szaft,
hogy kimondjaki
azt a szaft, a szaft,
mellyel a perkelt se jó,
a szaft, miben hinni hogy lehet,
hogy: Unja,
vagyis nem azt, hanem
hogy: Unija,
Unija, Unija, Unija,
legyen Unija már,
legyen bekecske már,
aki ivott, igyon,
aki evett, ne egyen,
szájra szaft szahálljon
egyenenepepesen,
bort, búzát, szaftavat,
legyen unijában!
Torma, Fecsi, Kata, Klára, valahány név
a naptárba, mind szaggassa lefele ruháját,
és követeli a béranyáját.
Kitör az Unija.| Egyesül Dél-Pest és
Buda,| a végek,| a Szigetek,| s végül Maradék-Pest
sem marad ki a számításból, már
csak a neve miatt sem. Dicsérik nagy eszét kinek,
csak Zavi aludja végig az egészt.
15:20: Zavi ébredezni kezd.
– Mennyi az idõ? Jaj, már ennyi? Lekésem
a Sliderst, siessünk, gyorsan siessenek,| szegény
édesanyám beteg.
Szó nem felel,| se benn, se künn nem hallatik.|
De bah, mi e?| Morog a feld?| Ja, nem, csak nagyon betéptem.
A nép a hidakon ünneplik,| Zavi ugy’ errõl
lemaradik,| de hát nem is érdekeli| egyáltalánt.
március 22.: Kikiáltják a Magyar Egyesült
Uniját, elnök-vezérigazgatója pedig
– ki más lenne? – a gaz Biberach. Zavit a
fõbírai trónról könnyû
lefordítani, nem háborg, csak betépik,
a budai nímetk pedig fut, menekül, a gyáva.
Kovácsné Bözsi néni visszatér
a satrapához, így rendezõd el minden.
XA erre azt mondja:
Kezdõdik a móka mára,
tárul Bibi mókatára.
Ezzel véget ér az unijális, a márciuniális,
a forradalom és az XA-fókusztalan ismertetés
is.
[…]